Árktalaš sidengeaidnu—Köken Ergun ja Sasha Azanova prošeakta

Árktalaš sidengeaidnu—Köken Ergun ja Sasha Azanova prošeakta
Kin dáládáidaga dávvirvuorkkás golggotmánu 4 b. – ođđajagimánu 12 b. 2025
Rahpan duorastaga golggotmánu 3 beaivvi diibmu 16:00 – 18:00
Báiki: Dáiddavearstá

Árktalaš sidengeaidnu govvida jieŋaidsuddama Árktalaš guovllus ja ođđa johtolatgeainnuid ohcama gaskal Kiinná ja Eurohpa. Okta máŋggain váikkuhusain máilmmiviidosaš liegganeamis lea jieŋaidsuddan ja dan olis rahppo ođđa jođánisgeaidnu gávppašeapmái ja eará fievrridemiide. Dáiddár Köken Ergun ja buvttadeaddji Sasha Azanova leaba iskan got Kiinná ávkkástalla dili vai sáhttá ráhkadit ođđa oasi áŋgiris infrastruktuvraháhkamuššii Belt and Road Initiative man Xi Jinping almmuhii jagis 2013.

Belt and Road Initiative lea viiddes fierpmádat mii rahpá gávppašanvejolašvuođaid ja masa gullet ruovderaŧit, olju- ja gássajohtasat, fanaslinjját, hámmanat ja militearastašuvnnat eanet go čuođi riikkain. Árkatalš sidengeaidnu áigumuš lea šaddat oanit ja hálbbit molssaeaktu go árbevirolaš geaidnu Kiinnás, Malacknuorrái, Indialaš áhpái gitta Suezkanálii ja Eurohpai. Dat mielddisbuktá ahte Poláraguovlu šaddá ođđa strategalaš njunušlinnjá hámmaniid bokte Shanghaias, Sabettas Jamalnjárggas gos gássa buvttadit, Girkonjárggas ja Rotterdamas. Okta oassi plánas lea ráhkadit ”árktalaš korridora” go áigumuš lea hukset ruovderaŧi Girkonjárggas gitta Roavvenjárgii gos fievrrideamit sáhttet joatkit viidáseappot oarjjás.

Vuosttas oassi Köken Ergun ja Sasha Azanova dáiddaprošeavttas lea rusttet masa guokte kártta ja video gullá. Vertikala kárttat čájehit davvipovlla vuolggasadjin. Dát eahpedábálaš geahččanguovlu čalmmustahttá lulli-davvi gaskavuođaid ja hámmanat árktalaš sidengeainnus oidnojiot čielgasit. Video lea lagasdutkkus got jiekŋaboaltunfanas doadjá jieŋa davvin. Rusttet čájehuvvo Dáiddavearsttás.